A Mária Út Közép-Európa Zarándokútja, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon. Gyalogosan 60 nap alatt bejárható. Emellett kiépítés alatt áll egy észak-déli útvonal is, így egy Közép-Európát átívelő keresztet kapunk. Ezt további alternatívák és leágazások egészítik ki, hálózattá felfűzve ezáltal a különféle zarándokhelyeket, természeti-, épített-, és kulturális értékeket.
Az utat elsősorban csoportos bejárásra ajánljuk, de egyes szakaszai egyénileg is bejárhatók, elsősorban gyalogosan, de akár kerékpáros változatban is. Az utat útjelzések és sokhelyütt táblák jelölik, ajánlott szálláshelyek várják a vándorokat és térképes zarándokkalauz segíti a tájékozódást. A zarándokok az útvonal bejárása során az állomásokon pecsétet kapnak, a kiváltható zarándok útlevelükbe.
Kitűzött céljainkat, az értékek közvetítését e lelki tartalommal is megtöltött úthálózattal kívánjuk átadni. A gyaloglás közben megélt közösségi érzés, a természet közelsége, a megszokottból való kiszakadás élménye, a fizikai teljesítményből fakadó kellemes fáradtság új nézőpontba helyezik a világot. Az ember egyszerre megismeri a világot és saját magát, s a felismerések révén megváltozik, átalakul a szemlélete is.
Olyan Utat kívánunk kialakítani, mely mindenki felé nyitott, aki a kulturális, lelki vagy természeti értékeket keresi.
Túrákat ajánlunk a félnapos kellemes kikapcsolódástól a többhetes, embert próbáló vándorlásig. Értéket ajánlunk, őrzünk és teremtünk.
Az egyesület 1992-ben alakult. Kezdetben olyan túrákat szervezett különböző magyarországi folyókra (Rába, Dráva, Mura), melyek szabadidős, sporttevékenység jellegű vízi túrák voltak.
Később a természet szeretetére is nevelni akarták a gyerekeket, ezt a „vízen járás tudományának” hívták és vízi természetjáró programok keretében valósították meg.
1998-ban elindult a VADKACSA Klub hálózat fejlesztési program, ahol iskolákkal együttműködési szerződéseket kötöttek, s olyan testnevelő tanárok, pedagógusok jelentkeztek, akik szívesen viszik túrázni a gyerekeket. A hálózat több budapesti és a Dunakanyar mentén lévő iskolában működik.
2004-től működtetik Leányfalun a VADKACSA Nomád Vízi Centrumot, amely nyílt vízi bázisként, csónakos kikötőként minden érdeklődő számára lehetőséget biztosít családi, vagy egyéni kikapcsolódásra, túrázásra, rekreációs szabadidősport tevékenységre; a Nomád Vízi Centrum 2008-tól a Magyar kajak-Kenu Szövetség vízi bázisintézménye.
A VADKACSA Egyesület vízi túra szolgáltatásai
Cseppben a tenger, csepp nélkül nincs tenger: a Szövetség társult tagjai hittel vallják, hogy a víz, mint az újrateremtés közege bevonható a társadalom önmegújító folyamataiba, a nevelésbe, az egészséges életmód kialakításába és fenntartásába, a társadalmi kohézió erősítésébe, az aktív vízi turizmus – és a vízi zarándokturizmus – lehetőségein keresztül a természettudatos szemléletmód kialakításába.
A szövetség Magyarországon elsőként a vízi turizmus újra definiálásával szeretne megalapítani egy olyan vízen járó civil közösségi, hálózatépítési mozgalmat, amely átöleli az országot és összekapcsolódik a szomszédos országokkal), magába foglalja a vízi társadalmak minden szereplőjét, úgymint: kenu és kajak szabadidősport, evezés, motoros és vitorlás hajókkal való túrázás, horgászat és minden olyan szabadidős tevékenység, amely valamilyen formájában a vízhez vagy a vízparthoz köthető.
Kiemelkedő fontosságú, hogy a Szövetség tagjai a víztesteket használókat egységes civil körnek tekintik, és a vízi társadalom szereplőit ennek megfelelően tervezik képviselni.
Legfontosabb tevékenységek:
A legfőbb megújuló erőforrás maga az ember. A teremtett világban egyedüliként kapott képességet és lehetőséget saját belső és külső világának folyamatos újjáteremtésére, az emberi EGÓ és ÉRDEK által elkülönült és jelenkorunkra széttöredezett VALÓSÁGOT alkotó mikrovilágok együttműködő teljességének újrateremtésére.
HAJNAL GYÖNGYI bölcsész, társadalomkutató tudományos és gyakorlati munkásságának középpontjában a társadalmi működés talppillérének számító EMBERI MINŐSÉG fejleszthetőségének lehetősége és metodikája áll.
Kutatásai szerint az EMBERI ÉLETTÉR nem csak egyszerűen geográfiai tér, ahol az emberek „véletlenszerűen” élnek együtt, hanem egyúttal az adott közösség együttműködési mozgástere is, amely a közösség spirituális talapzatául és kultúrateremtő színteréül is szolgál, ahol az ember benső és szunnyadó energiáinak életre hívása nélkülözhetetlen mind az egyes ember önfejlődése számára, mind a mikroközösség folyamatos működőképességének biztosíthatósága és fejleszthetősége számára.
Hajnal Gyöngyi inspirációjára és tudományos munkássága mindennapos gyakorlati megvalósítása okán hívódott életre 2013-ban a VÍZ-CSÖPPEK mozgalom magyarországi szervezése – a Közép-Szigetközi Víz-Csöppek megalapításával – és a teljes DUNA-völgyre történő hálózatos kiterjesztésének szándékával, amely lehetőséget teremt a vízi zarándoklat útvonalak kialakítására.
A DUNA-Régió Vízi-Turisztikai Szövetség a természeti és a társadalmi életterek egymást kölcsönösen segítő együttlétezését és együttműködését biztosító, hálózatba fűzhető „hullámtereket” fejleszt. Csöppenként – és egyre erősödő hittel.
A Víz-Csöppek turisztikai hálózati együttműködés jellemzői:
A dorogi és esztergomi kistérségekből szerveződött LEADER közösség a Visegrádi-hegység, a Pilis, a Gerecse és a Duna ölelésében fekszik. A 22 települést magába foglaló területen 54 786 ember él. Önkormányzatok, civil szervezetek és helyi vállalkozók részvételével szerveződött Vidékfejlesztési Egyesületünk küldetésként határozta meg a két kistérséghez tartozó 22 településnek (Annavölgy, Bajna, Bajót, Csolnok, Dág, Dömös, Epöl, Kesztölc, Lábatlan, Leányvár, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Piliscsév, Pilismarót, Sárisáp, Süttő, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Úny) a magyarországi LEADER programban történő részvételének koordinálását.
Munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az említett településeken élők részvételével megfogalmazásra kerüljenek a települések vidékfejlesztésre vonatkozó céljai. Megtörténjen a településeket összekötő vidékfejlesztési stratégia megalkotása és pályázati lehetőségek nyíljanak meg a térségben működő önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók és magánszemélyek számára egyaránt.
Egyesületünk, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában meghatározott négy célkitűzés megvalósulását segíti: