Vízi etikai kódex

Gyakorlati tanácsok vízi zarándokoknak

Tiszteld a folyót, mint tenmagadat.

A vízi zarándoklat speciális felkészültséget, figyelmet és testi-lelki állóképességet igényel, különösen azért, mert a víz „veszélyes üzem” és a vízen haladás szigorú szabályok szerint történik. Nem beszélve arról, hogy a terep ismeretlen és vízitúra csak tapasztalt túravezető irányításával és tapasztalt kormányosok közreműködésével valósítható meg biztonságosan.

Köszönj mindig előre, légy udvarias, légy a jelen kor vízi lovagja!

Vízi Etikai Kódex

  1. A Hajózási Szabályzat (HSZ) minden vízen közlekedő számára kötelezően előírja a vízen közlekedés szabályait.
  2. Tessék köszönni, akár a vízen a többi csónakosnak, akár a kikötés pillanatában, akár a szárazföldön. Ha lehet, tegyük meg ezt, mosolyogva!
  3. Vízen az időjárásnak megfelelő öltözetünk legyen, de ha kikötünk, akkor tiszteljük meg az ott lakókat rendezett ruhaviselettel.
  4. Hajónkat, csónakunkat úgy kössük ki, hogy másokat ne zavarjunk meg ezzel a manőverrel, és az utánunk következőknek is legyen kikötési helyük!
  5. Gondoljunk arra, hogy nem mindig csendes a víz, hullámveréskor a hajónk és más hajó is megsérülhet, ha nem figyelünk a kikötésre.
  6. Ha nagyobb csapattal vagyunk, kikötéskor ügyeljünk arra, hogy a hajók rendezett képet mutassanak akár vízen, akár a szárazföldre tesszük ki őket!
  7. Az idősebb túratársakat illik mindenben segíteni, többek között beszálláskor és kiszálláskor!
  8. Kikötéskor, ha szemetet találunk, az attól a pillanattól kezdve már a mi szemetünk. Össze kell szedni, mivel a táborhelyet mindig tisztán kell magunk után hagyni!
  9. Üvegszilánkot vagy bármi más veszélyes anyagot azonnal össze kell szedni!
  10. Viselkedésünk ne legyen durva vagy hangos, tartsuk be a törvényeket, és az illem szabályait, hiszen a vizesek társadalmát rajtunk keresztül ítélik meg!
  11. Soha ne feledjük, hogy a vándort a falu mindig megbecsüli, hisz mindig úton van, hírei vannak. A hírek fontosak a falvakban élők számára, beszéljünk alázattal!
  12. Hogyha többször járunk egy helyen, kössünk minél több helybélivel ismeretséget! Törekedjünk arra, hogy megjegyezzük a neveket, mert legközelebb jól esik az ott lakóknak, ha nevükön szólítjuk őket!